road trip, avagy quetzaltenangotól floresig

hétfőn rengeteg dolgot akartunk elintézni, ez nagyjójából így nézett: elköszönni a rokonoktól Xela-ban, locutorio-t keresni és telefonálni, átautózni San Marcoba, a polgármesteréknél egy nagynéni és számtalan unokatestvér udvarias(kodó) kérdései.. ebéd után még beugrottunk a bernáthegyi-tenyésztő unokatestvérhez, majd célba vettük Guatemala várost, ahol Marcelo várt minket többek között két repülőjeggyel Flores-ba.

Ez a városka- egy tó közepén, picike sziget- az átjáró jelen és múlt között. Petén tartomány reptere található itt, ahová bel-és külföldi járatok szállítják a kényelmes turistákat (akik ki tudják fizetni a repjegyet, így megússzák a bő 10 órás buszutat), akik Tikal maja romjaihoz igyekeznek. ez sokaknak egynapos kirándulás, ami a hőség, a távolságok és a romváros kiterjedésére való tekintettel igencsak szaturált beosztást kíván.
Nekünk többszörösen szerencsénk volt, hiszen a repülőjegyeket Marcelo kapcsolatainak köszönhettük, ugyanígy a szállást: Juan Carlos, olasz ősök guatemalai szülötte jött elénk a reptérre, és a törött szélvédőjű pickup-jával elvitt minket El Sombrero-ba, vagyis a semmi közepén, de egy laguna partján épített "öko-szálló"-ba. JC elmeséli, h itt nőtt fel és anyukája a mai napig itt él. annyira öko a hely, hogy benzines(!!!) generátorral oldják meg a napi 2 órányi áramellátást. a szobák téglafalu és pálmatetős bungalókból állnak. a plafon és az ablakok helyén csak szúnyogháló. fürdőszoba van, folyó tóvízzel, igaz, ajtó és válaszfal nélkül :)
De mindezt később élveztük ki, mert tízórai után házigazdink elvitt minket Yaxja romjaihoz, ahová csak az jut el, aki nagyon akar. A kora délutáni hőség ellenére rengeteg majmot hallottunk és láttunk. a városról és a romokról némi információt csepegtetett ugyan Juan Carlos, de inkább a képzeletünkre és elő"tanulmányainkra" kellett hagyatkoznunk.

Késő délután értünk vissza a Sombrero-ba, ahol a ház specialitását, ramón-os csirkét kaptunk ebédre, majd kifeküdtünk.
siesta után sétáltunk egyet még a Sombrero területén, ahol még feltáratlan romok rejtőznek, majd a mólóról néztük a naplementét, de a krokikat hiába vártuk..