lake ppl

Lago de Atitlán.
egy kráter feltelve vízzel, 3 másik vulkán ölelésében. a természet eléggé odatette magát! :)
Kedden a Pacayáról lemászva egyenesen ide vezetett az utunk, pontosabban Panajachel nevű városkába (a második legnagyobb település a tó partján, amolyan atitláni Balatonalmádi). vegyes tapasztalatok alapján nem foglaltunk szállást, hanem végiglátgattunk néhány hotelt, hogy saját vélemény alapján választhassunk. a város kissé távoleső részén 3-4 szálloda van egy csokorban, ezek bizonyultak a legigényesebbnek. választásunk egy tégla"bungalóra" esett, vagyis 2 szintes kis gyáracskákra emlékeztető házikók csoportja, a tó közvetlen közelében. a (nem túl olcsó) szobaárban egyebek között a kajakhasználat is benne volt.
nem vesztegettük a maradék energiát és tuctuc-ot hívtunk (3kerekű motortaxi) és a circus bar nevű (olasz tulajdonosú) étterembe vitettük magunkat. itt sok-sok guiri és élőzene fogadott, nagyon jó kajákkal, főleg európai elnevezéssel. vacsora és néhány sör után sétáltunk, bár nem sokáig húzódott. a szállásra visszaérve egy skorpióba botlottunk a szobában, de még megijedni sem volt időm, a picike példányt gyorsan likvidáltuk.
másnap reggel kajakozással melegítettünk, főleg azért, mert délután feltámad a tó szele, és nem ajánlják a csónakázást amatőröknek.

a part közelében eveztünk és csodáltuk a hétvégi házakat, viszont amikor a kikötő felé kavartunk, túl sürűnek bizonyultak a motorcsonakok verte hullámok, így visszavittük a kajakot és reggelizunk. ezt követően a hajókikötőben próbáltunk tömegközlekedést választani, mígnem olyan alacsonyra alkudták saját magukat a magán csónakosok, hogy beszálltunk az egyikhez. egy fiatal gyerek lett a kapitány, aki nem kötötte az ebet, így mi dönthettük el, melyik falvakat szeretnénk meglátogatni. Elsőként San Marcosban kötöttünk ki, ami a hippik és szpiritesek búvóhelye. picike hegyi település, aminek a lélekszámát megtriplázták a meditálók.
Innen San Pedroba mentünk, ahol egy kis üzlet udvarán megleshettünk egy kv-pörkölőt, meg persze vehettünk is kv-t, de azt máshol is..

San Pedro után Santiagoba mentünk, ahol ebéd után meglátogattuk a piás-szívós istenséget, Maximont. ez egy vándorszobor, amit félévente más-más család őriz és tart fent neki szentélyt, amelynek a bevételéből gyakorlatilag a család megél, a családfő meg egész nap sörözhet. (néhány barátom ezt úgy foglalná össze, hogy ez BIRS)

Sötédedés előtt igyekeztünk vissza Panába, majd egy rosszul választott bár és étterem után kimerűltünk.

Csütörtökön Chichicastenangoba autóztunk, ahol guate egyik leghíresebb piacát tartják minden csütörtökön és vasárnap. ezen a reggelen is bemelegítettünk kajakkal és este nem kockáztattunk: újra a Circusban vacsoráztunk és boroztunk.